„Mindannyiunknak meg kell keresnie a szorongatott helyzetben is az előre mutató jót, és már a járvány alatt is élni kell vele” – mondja Mandinernek Réthelyi Miklós professzor, emeritus rektor. A nemzeti erőforrások korábbi miniszterét a karanténban zajló napjairól, az egészségügyi ellátórendszerek és az oktatás előtt álló kihívásokról, és a mostani helyzet pozitívumairól is kérdeztük. Folytatódik Karantén-interjúk sorozatunk!
Hogyan viseli ezt az időszakot? Megfogadja a hatóságok javaslatait, otthon marad?
A koronavírus okozta járvány riasztó: tudjuk, hogy az idősebbek számára életveszélyes is lehet. Saját és a többiek érdekében is el kell viselnünk a bezártságot, hiszen fontos, hogy elkerüljük a vírussal való találkozást. Az időbeli és helyi korlátozások is ezt a célt szolgálják. Mindenképpen indokolt alkalmazkodni ezekhez.
Családjával találkozik, van segítsége ebben a helyzetben?
Feleségemmel élünk most már a harmadik hete a lakásunkban, vesztegzárban. Gyerekeink gondoskodnak a vásárlásokról, így időnként látjuk őket, a nyitott ajtó egyik és másik oldalán állva és beszélgetve. A Skype összehoz az unokákkal.
Hogyan zajlanak most a mindennapok?
Napjainkat igyekszünk rendszerezni, ebben nagy segítséget jelent a kertünk, ahol sok munkalehetőség van így tavasszal. Korábban az életünk heti ritmusban folyt, a hét elején egyeztettük feleségemmel a naptárainkat, most napokban kell terveznünk, de rengeteg tervünk van. Nagy ajándék, hogy jókat tudunk beszélgetni.
Sok idős ember továbbra sem fogadja meg a tanácsokat, ugyanúgy élik a napjaikat, ahogy a korlátozások előtt.
Az idős emberek a legkülönbözőbb élethelyzetekben vannak. Normális körülmények között is az idősödés az elmagányosodás felé vezethet. Most, ebben a vészidőszakban, sokak számára még azok a kapcsolatok is elveszni látszanak, amelyek számukra a napi túlélést jelentették. Meg lehet érteni, hogy sokan ezt nem bírják,
A mostani helyzet komoly kihívás elé állítja az oktatást. Saját intézményében, a Semmelweis Egyetemen mi tapasztalható, sikerült átállni a távoktatásra?
Az Anatómiai Intézetben, ahol több mint ötven éve dolgozom, az oktatás tantermi előadásokból és bonctermi, szövettani gyakorlatokból áll. Az előadásokban és a szövettani gyakorlatokban a digitalizáció már eddig is jelentős súllyal szerepelt. Kollégáim munkájáról, otthonról, az egymásnak írt tájékoztatásokból, tanácsokból, kérdésekből és vitákból tájékozódom. Ezekből úgy látom, a távolból, hogy kollégáim akadályt nem ismerő, együttes munkájának köszönhetően az ismeretek átadása időben megindult és folyamatos. Jó lenne, ha a boncteremben végzendő munka pótlására még a félév lezárása előtt lehetősége lenne hallgatóinknak.
Önnek vannak most órái, sikerült bekapcsolódni a távoktatásba?
Tantermi előadásaim lettek volna ebben a félévben, ezek közül kettőt meg is tudtam tartani, a többit át kellett adnom. Így, nagyon sajnálom, de a digitális oktatásból ki kellett magamat vonnom.
Mit gondol, hogyan alkalmazkodnak az azonnali, rendkívüli nyomáshoz az egészségügyi ellátórendszerek Európában?
Az egészségügyi ellátás mindig is életünk egyik nagyon fontos része, hiszen bárki megbetegedhet, és ekkor mindenki szakszerű, gyors ellátásra és együtt érző orvosokra, ápolókra számít. Európában, így hazánkban is a járványokat eddig a téli influenzajárványok jelentették, de ezekben a megbetegedtek, kevés kivételtől eltekintve, rövid időn belül meggyógyultak. Ezért
A jelenlegi vírushelyzet viszont a nagyon sok áldozattal járó, az I. világháborút kísérő rettenetes spanyolnáthára emlékeztet. A koronavírus-járvány igazi járvány, amivel a megküzdést és együttélést tanuljuk világszerte, mindenütt. Az egészségügyben dolgozóknak, a hatóságok képviselőinek és minden embernek össze kell most fognia, mert csak együtt számíthatunk arra, hogy – kevés áldozattal és belátható időn belül – véget érjen.
Mi a mostani járvány legfőbb tanulsága az ellátórendszerekre nézve?
Orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek már az első naptól kezdve súlyos kérdésekkel kellett szembenézniük, és gyorsan megtanultak járványszerűen dolgozni. A betegség diagnosztizálása és a betegek gyógyítása mellett fokozottan vigyázni kell a gyógyítók egészségére. A járvány elleni személyes védelem eszközeit már kitalálták, ezek alkalmazása kritikus az egészségügyi ellátásban. Ha az ideálisnál lassabban is, de – a hírek szerint – a legszükségesebbek már rendelkezésre állnak. Az egészségügyi ellátás mellett – a járvány korlátozása miatt tett intézkedések emberbarát megvalósításáért – működniük kell a szociális ellátási formáknak is.
Ön szerint lesz a közeljövőben gyógyszer vagy oltás a koronavírus ellen?
A tudás és a technikai lehetőségek egyaránt adva vannak,
A kutatóhelyek összefogásáról, ami időnyereséget is jelenthet, sokat lehet hallani. Egy frissen megjelent UNESCO-dokumentum a kutatási adatokhoz és eredményekhez, valamint a kutatási eszközökhöz történő szabad hozzáférését szorgalmazza, és elengedhetetlennek tartja a tudomány és a politikai döntések közti szoros kapcsolatot.
Most az oktatásban és az egészségügyben dolgozókra hárul a legnagyobb teher. Mit üzenne nekik?
Az oktatásban és az egészségügyben dolgozók a megváltozott nehéz körülmények között is, mind hivatásszerűen végzik munkájukat. Hála és köszönet jár nekik! A járvány miatt a helyzetük rendkívül nehézzé vált. A gyógyításban dolgozók fertőzésveszélyben végzik a munkájukat,
Nekik azt üzenném, hogy nagyon vigyázzanak az egészségükre, magukra és egymásra. A távoktatással tanító és távneveléssel nevelő tanároknak és tanítóknak pedig kívánom, hogy örömöt találjanak az oktatás ezen új formájában is; de amikor majd újból lesz iskola, emlékezzenek arra, hogy a személyes kapcsolat és példa nélkülözhetetlen a felnőtt emberré válásban.
Hogy látja, meddig lesz velünk ez a helyzet? Mit tanácsol, hogyan lehet ezt az időszakot átvészelni?
Az egyik kérdés, hogy kitől várjuk a helyzet megoldását, erről az imént volt szó. A másik kérdés, hogy mit tegyünk, hogy ne átvészelés, hanem – lehetőség szerint – gyarapodást nyújtó átélés legyen ez az időszak. A vesztegzárban élőknek jó könyvek, játékok, közös filmnézés és zenehallgatás, a távkapcsolatok kihasználása egymás éltetésére, naplóírás, séták kutyával vagy kutya nélkül – hirtelen ezek jutnak eszembe. A harmadik kérdés, honnan várjuk a segítséget a mindennapokhoz, illetve a helyzet váratlan fordulatai esetén.
különösen, ha ez az állapot sokáig tart. Hívő emberekre, a templomi szolgálatok szünetelése miatt, a hitélet és -gyakorlat új formáinak a kitalálása vár. Az anyagi világon túlérő, transzcendens kapcsolat keresése, megtalálása és felújítása a gondviselő Istennel, nemcsak a hívő emberek számára nyíló új, spirituális lehetőség.
Ön szerint milyen pozitívumot lehet találni ebben az időszakban?
Mindannyiunknak meg kell keresnie a szorongatott helyzetben is az előre mutató jót, és már a járvány alatt is élni kell vele. Lehetőség nyílik életünk és a minket körülvevő világ nyugodt átgondolására. Gondolok elsősorban arra, hogy észrevegyük és kiaknázzuk az együttélés, az ökológia új formáit. Együttélés az adottságokkal – a szabályok elfogadása, betartása. Együttélés a másik emberrel, szűkebb és tágabb értelemben – segíteni egymást ebben a szokatlan élethelyzetben. Együttélés a társadalomban – átgondolni, hogy mindaz, ami most egyik napról a másikra megszűnt, mennyire szükséges eleme az életemnek. Együttélés a teremtett világgal – észrevenni, hogy
„…… annyi zajos év után Vuhanban
Újra lehet hallani a madarak énekét.
Azt mondják, alig pár hét nyugalom után
Az eget már nem borítja sűrű füst,
Hanem kék lett, meg szürke meg tiszta”
(Részlet Richard Hendrick ferences szerzetes Lezárás című verséből)
Fotó: Thaler Tamás
***
A Mandiner elkezdte Karantén-interjúk sorozatát, amiben ismert személyiségeket kérdezünk a megváltozott életünkkel kapcsolatos gondolataikról, saját tapasztalataikról.
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis úszó a visszavonulása óta először szólalt meg. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy ha a meglévő tudásával visszamehetne tizenöt éves korába, mindent teljesen másként csinálna, és akkor most valószínűleg sokkal sikeresebb pályafutást tudhatna maga mögött.
Aggódhat az Európai Bizottság elnöke.
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Egyre több sajtóorgánum számol be arról, hogy 2025-ben a Szentatya látogatást tehet a háború sújtotta országban.
Az ukrán elnök különleges meghívásban részesült.
Volt arra példa, hogy a vásárlókat annyira hidegen hagyta az életmentés, hogy többen átléptek a betegen, és még az életmentők felszerelésébe is belerúgtak.
Amikor már azt hittük, hogy elolvastuk 2024 legjobb képregényeit, akkor akadt a kezünkbe a Vörös Superman, ami könnyedén maga mögé utasítja a legtöbb tavalyi kötetet.
